Felvételi 2026: az út vége vagy van még teendőnk?
Mit mutatnak a felsőoktatási felvételi számok 2020 és 2026 között?
A magyar felsőoktatási adatok szerint 2020 és 2026 között jelentősen nőtt a felsőoktatásba jelentkezett és felvett diákok száma: a 2020-as általános felvételi eljárásban 91 460-an jelentkeztek, közülük 68 112-en nyertek felvételt, 2026-ban 140 427-en jelentkeztek, és 101 572-en nyertek felvételt. A jelentkezők száma az elmúlt másfél évtized legmagasabb értéke, a felvetteké pedig szintén kiemelkedően magas.
MTMI területén a számok azonban nem rajzolnak ki egységesen pozitív pályát, hosszú távon is van még tennivaló. A különböző MTMI területek helyzete differenciálódott: a műszaki képzések látványosan erősödtek, az informatika magas szinten stabilizálódott, a klasszikus természettudományos szakok növekedése visszafogottabb maradt. Az általános orvosi képzés továbbra is az egyik legkeresettebb és legszelektívebb szak, miközben a gyógyszerészet és különösen a természettudományos tanárképzés lényegesen összetettebb képet mutat.
Egységesen erősödik az MTMI?
A 2026-os elsőhelyes jelentkezések alapján csaknem 26 ezren választottak műszaki vagy informatikai képzést. A műszaki képzések iránti érdeklődés öt év alatt közel 60 százalékkal, az informatikai területé kb. 10 százalékkal növekedett. A mérnökinformatikus és a gépészmérnöki szak egyaránt a legnépszerűbb alapképzések között szerepel.
A ponthatárok is a műszaki képzések erősödését jelzik: a BME állami ösztöndíjas energetikai mérnöki szakjának ponthatára 349-ről 370-re, a gépészmérnökié 330-ról 364-re emelkedett 2020 és 2026 között. A ponthatárok változását ugyanakkor óvatosan kell értelmezni, mert 2024-től az intézmények saját intézményi pontrendszert alkalmaznak, ezért a 2020-as és 2026-os értékek nem teljesen azonos feltételek mellett alakultak ki. A klasszikus természettudományos szakok (pl. ELTE fizika 412 pont, matematika 406 pont, kémia 380 pont) nem túl alacsony, de nem is kirívóan magas pontszámokat mutatnak.
Az általános orvosi képzés 2026-ban a második legnépszerűbb állami ösztöndíjas nappali képzés volt (2570 elsőhelyes jelentkező). A Semmelweis Egyetem orvosi ponthatára 2020 és 2026 között tartósan magas maradt (423–444 pont között), ami erős szelekciót tükröz. Ezzel szemben a Semmelweis Egyetem gyógyszerész szakának ponthatára 380-ról 350 pontra mérséklődött, ami részben a jelentkezői létszám és a felvételi kapacitás kedvezőbb arányával függhet össze.
Hogy áll a tanárképzés?
A pedagógusképzésre jelentkezők összesített száma jelentősen nőtt (2026-ban az osztatlan tanárképzésre 2929-en jelentkeztek első helyen), a növekedés azonban elsősorban a bölcsész szakpárok iránti nagyobb érdeklődésből adódott. A természettudományos osztatlan tanári szakpárokra továbbra is kirívóan kevesen jelentkeznek: 2026-ban országosan például a fizika-kémia szakpárra csupán 2-en jelentkeztek első helyen. Az egyik legnépszerűbb matematika-fizika szakpár jelentkezői létszáma valamivel kedvezőbb (43 első helyes jelentkező), a felvételi ponthatárok a különböző képzési helyeken már 224 ponttól kezdődnek, és a legnagyobb képzési helyen, az ELTE-n, idén 354 pont volt a felvételi határ – ami szintén jelentősen elmarad a gazdasági és jogi szakok ponthatáraitól. Pozitív hír azonban, hogy a biológia–kémia szakpárra 23-an jelentkeztek első helyen; a ponthatár 265-től indult, az ELTE-n 406 pont volt.
Más területekkel való összevetés:
hogyan állnak a gazdasági és jogi szakok?
Bár egyes műszaki képzéseken emelkedtek, az orvosi képzéseken pedig tartósan magasak maradtak a ponthatárok, az MTMI területek ponthatárai még így is jelentősen elmaradnak a legnépszerűbb gazdasági és jogi képzésekétől. A fent leírt ponthatárokhoz képest az ELTE jogászképzésének ponthatára 467 pont, a Corvinus gazdálkodási és menedzsment szakáé 446 pont, az ELTE azonos gazdasági szakáé pedig 442 pont volt. Továbbá a gazdálkodási és menedzsment szak 4536 első helyen jelentkezővel messze az ország legkeresettebb képzése maradt. A magas jelentkezői létszámok és ponthatárok arra utalnak, hogy az üzleti és jogi képzések továbbra is jelentős vonzerőt gyakorolnak a jó tanulmányi eredményű jelentkezőkre.
Mit üzennek ezek az eredmények?
A 2026-os felvételi adatok összességében biztatóak: a jelentkezők száma az elmúlt másfél évtized legmagasabb értékét érte el, és a felvettek száma is kiemelkedően magas volt, miközben különösen a műszaki képzések iránt nőtt jelentősen az érdeklődés. Mindez arra utal, hogy különösen a műszaki és informatikai pályák vonzereje erősödött a jelentkezők körében. Azonban a klasszikus természettudományos szakok iránti érdeklődés mérsékeltebb, a fizika-, kémia- és természettudományos tanárképzés utánpótlása pedig továbbra is kihívásokat tartogat a jövő számára. Ez nemcsak az iskolák szakos ellátottságát veszélyezteti, hanem hosszabb távon a műszaki, informatikai, egészségügyi és kutatói pályák utánpótlását is.
A feladat ezért továbbra is a célzott és hosszú távú pályaorientáció: a diákok számára élményszerű tanórákkal, egyetemi és vállalati együttműködésekkel, versenyekkel, projektekkel és hiteles szakmai példákkal kell megmutatni a természettudományos és műszaki pályák sokszínűségét. A 2026-os eredmények így nem az út végét, hanem biztató mérföldkövet jelentenek: jelzik, hogy egyes területeken kedvező változás indult el, ugyanakkor kijelölik a következő évek legfontosabb feladatait is.
dr. Hömöstrei Mihály
szakmai vezető
